-
Mindennapi Filozófia
Visszatekintő
Home in the World: Escucha Vital
Ternura, autocuidado y magia para el 2024

¿Qué dejas ir del 2023?
Y ¿qué esperas recibir este 2024?
Mis palabras para el 2024 son ternura, autocuidado y magia. Si te apetece reconectar contigo mismo y con tu propia magia, en el 2024 dispones de estas posibilidades.z o O O m i n
5 ritmus alkimista baleset Barcelona barátok betegség Budapest béke böjt Chile csoda csönd döntés erő eső filozófia flow Félelem gyökér Hamvas Béla hit Húsvét idő ima Isten Jézus Krisztus karácsony kitartás költözés könyv lakás Lima megérkezés megértés mereng mese munka nő otthon Peru Pristina sport szerelem tavasz tánc Uncategorized USA utazás virág választás változás Washington DC álom átmenet élet életterv ír önismeret új élet újév-
Join 8 other subscribers
Author Archives: escuchavital
A csokor
Az egész annyira hirtelen történt: először azok az örömtől csillogó szemek, nagy-nagy várakozás, barátságos mosoly – és hó-rukk a semmiből! Eldobták! Őt..! Elmosódó rózsaszínek, halványkékek, világoszöld és arany foltok áradta a ’Jé! Repülök!’ elképesztő felismerésébe vegyülve. Aztán – CSATT! És … Continue reading
Posted in bokréta, CSATT, csokor, esküvő, menyasszony, vetődés
Leave a comment
Íróiskola
Kellene írnom egy Egyperceset. Egy rövidke novellát. Vagy tanmesét. Vagy mesét. Vagy Elbeszélést.Vajon miért nem jut az eszembe semmi??? Miért lenne sokkal könnyebb, ha a mit-ben a téma is benne foglaltatna, nem csak a keret? Még mindig nekem kéne kitöltenem … Continue reading
Posted in Uncategorized
Leave a comment
szeptember
Augusztus különös hónap: éppen az április fordítottja, szinte hallani, amikor beszökik az ősz. Azután erős szürke fátyollal és aranysárga levelekkel közeledik őszanyó… mégis a városokba újra visszatér az élet, felpezsdül minden, az utak tele lesznek iskolatáskás kisebb és nagyobb gyerkőcökkel, … Continue reading
Posted in újév, szeptember
Leave a comment
Pókasszony kalapokat készítene (talán)
Miért van ez a fejbecsapós, földhöz nyomós fáradtság minden nap, minden este? Ha valami olyasmit művelnék munka gyanánt, ahol igazán a helyem van, feltöltene? Úgy érezném, hozzá tettem valami apró dolgot a világhoz, és bármennyire is fárasztó lenne egy nap, … Continue reading
Posted in napi leves
Leave a comment
BIG questions // azok a nagy kérdések…
Azok a bizonyos nagy NAAGY kérdések az életben! Hogyan, mit, és miért. Lényegében ez a három.. és aztán persze az is ott van, hogy kivel? Vannak napok, amikor valami belső nyugalmi szigetről tekintek a világóceánra, és valahogy biztosan érzem, hogy … Continue reading
Posted in 12 munka, Heraklész, mítosz, mereng, Odüsszeusz
Leave a comment
Táplálék
Van egy ősi kínai bölcs mondás, amely szerint azzá válsz, amit megeszel. Nos, én szerelmese vagyok az avokádónak – de eddig még nem váltam zölddé, és nem növesztettem rücskös és vastag bőrt, mindenki megnyugtatására mondom ezt. Az előbb idézett mondás … Continue reading
Posted in avokádó
Leave a comment
az a vibráló kép
Nagyon ritkán nézek televíziót. Most éppen van itthon, még évekkel ezelőtt kaptam egy pici Daewoo-t, egyszóval semmi plazmatévé vagy hasonló óriásszörny nincs a pici lakásban.Néha nagyon jó lehuppanni elé a fotelbe és csak kapcsolgatni – illetve pontosan ez az: kapcsolgatni, … Continue reading
Posted in gondolkodás, nyelv, TV
Leave a comment
A nagy válás
C.S.Lewis, akit újra és újra felfedezek magamnak most már vagy 2-3 éve (ez nem sok tudom, de azóta ismerkedem vele, és bizony nem a Narnia krónikái volt, amit legelőször olvastam tőle, hanem a “Szeretet négy arca”). Amióta csak tudom, ki … Continue reading
Posted in C.S.Lewis, könyv, mese
Leave a comment
vágyak
“meg kell tanulnunk azután vágyakozni, ami a miénk” írja Simone Weil. Megint beleszaladtam ebbe az idézetbe, hiszen végre kezembe akadt a pár hónapja vásárolt Schäffer Erzsébet könyv. Az írás, amit olvastam, könnyed és mégis: súlya van. Pókfonál a kötet címe.Újra … Continue reading
Posted in hó, Schäffer Erzsébet
Leave a comment
Árnyékok
Benne rekedtem az időben – egészen pontosan szólva utolért valami, ami leginkább ahhoz hasonlítható, amikor az ember folyton hátrapillant a válla felett, aztán szép lassan megáll, megfordul, hogy szembehelyezkedhessék mindazzal, amit addig csak félzsoldéros módon vett szemügyre. Egyszerre, egészen váratlanul … Continue reading
Posted in múlt, sziklaszírt
Leave a comment