Vajon miért van mindenki úgy megrettenve a Dunán úszkáló jégtábláktól? Hiszen Mátyás királyt is a Duna jegén választottuk meg, több mint ötszáz évvel ezelőtt.
Vajon a száraz kontinentális égövben miért olyan végtelenül meglepő a mínusz tizenöt-húsz fokos hideg? Alapvetően – nem meglepő, hanem normális, tudniillik ez nem idegen ettől az éghajlati régiótól. Igen, sem Rómában, sem a Horvát tengerparton nem gyakori vendég a havazás, az ottaniak meglepődöttsége, és “arcukra fagyott mosolyuk” tökéletesen érthető. No de Magyarországon? Budapesten? A felkészült téli gumis autósok között???
Rengeteg hó esett más vidékeken, mint a főváros, de én még ebből a kétmilliós vízfejből is igen nagy havakra és hidegekre emlékszem hét-tíz-tizenöt évvel ezelőttről, és még korábbról. Miért ez a végtelen nagy riadalom? Hát májusban legyen mínusz 15 fok hajnalban, hogy minden elfagyjon? Nem értem a médiákat, sokkal inkább azt az érzést keltik, hogy szándékosan felfújnak valamit, ami nagy, valóban fontos dolog, de közel sem annyira szokatlan, mint ahogy azt beállítják. Hideg van, tél van. Eltévedt valaki? Dél-Afrikában igen, ott harminc fok van ilyenkor, de hát az szó szerint a világ másik fele. Az északi féltekén, a mi égövünk alatt, sajnos (vagy nem) ilyenkor ez a normális.
És igen, segítsünk egymáson, hogy ha lehet, senki se fagyjon meg az utcán. De ne keltsük a hiábavaló pánikot. Inkább élvezzük, hogy végre teljes joggal hordhatjuk a legmelegebb, és egyben legszakadtabb téli kabátunkat, a hideg felment az esztétikum alól, és felvehetjük a szőrös sapkát, és két éves gyermekünk sem csak a meséből fogja tudni, milyen az, ha Holle Anyó megrázza a dunyháit és befagy a Balaton jege. Irány szánkózni, síelni, nagyokat sétálni a hóban, fotózni a zúzmarát, aztán egy jó nagy fürdő a Széchenyiben vagy a Dandárban, szauna, gőz, forralt bor, áztassuk ki ezt a fene becsípődést, hogy télen csak rosszul érezhetjük magunkat.
Trükkök? Forral gyömbér gyökeres tea citrommal és mézzel. Forralt bor. Egy jó mozi egy jó baráttal. Törökfürdő vagy SPA hungarikum, egy jó gyertyafényes vacsora, borozás (forralt bor vagy csak úgy, á la nature), egy jó könyv, a szelelő ablakok romantikája, elő a festőkészletet, bújjunk a kályhához; egy nem várt, meleg ölelés, napsugárnak lenni mások életében, egy mosoly az utcán, szökdécselni a frissen esett hóban, és Udvaros Dorottya Hóesés dalát dúdolni. És chili, és még több chili, a csípős ízek is nagyon szítják a belső tüzet ebben a hidegben. Vodkát csak módjával!
Egyedül a belső melegség, a belső napfény tud igazán melengetni a külső hideg ellen, lehet bármilyen meleg a szobádban. Menj, nyújtsd ki a kezed, és látni fogod, hogy nem vagy egyedül. Én már a kikelet madárkáit is hallom az utcán, bár gyanítom, hogy egy kicsit el van számolva a vekkerük.