Emlékezet

Emlékezet

Átsuhanó hajók:
mint egy illat-töredék,
fülembe csendülő hang-foszlány…
Mesefény.
A belül figyelő szem
szigetét körülrajzzák, kapaszkodnak,
kapaszkodnának a kövekbe –
sóhajtok, tovatűnnek. 
Emléksodronyok 
vasmacskákat húznak fel, 
fojtott csörömpölés a víz alatt:
időtlen mély messzeségből
kapar fel 
a régen eltemetett,
kagylóba zárt 
égi
fény.
Szabadon engedem. A 
rabság mélye előtört és felfutott,
a zár lepattant,
előszökik a 
fény.
Belül tágas a tér.
Emlék-hajók vonulnak
messzi zene itt-ott a vasmacskás
csobogás, hínár-szövévény
tompítja hangjukat.
Elúsznak. És helyükön
a pillanat mélységéből
új élet fakad. 
This entry was posted in élet, Barcelona. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s