Pacific

Végre, amit annyira vártam, itt érzem a bőrömön, hajamban a virgonc hullámok által felkavart homok (a legjobb göndörítő a sós tengervíz kis homokkal keverve): végre úszhattam a Csendes-óceán igazi szörfös hullámai között. Sajnos az úszószemüvegem egy hullám mélyén lekeveredett a fejemről, a legutolsó óriáshullám maga alá csavart és zumm! magával rántotta. Kár érte, egészen új szemüveg volt… és kontaktlencséhez külön jól jön egy ilyen vizes helyen.

Hűsítő, korántsem annyira hideg, mint San Francisco magasságában – legalább 5 fokkal melegebb, mondjuk ott olyan 13-15 fok volt, itt olyan 19 körül lehet. Fantasztikus élmény, főként, hogy jó három-négy éve nem mártóztam meg a nagy sós anyavízben. Végképp bebizonyosodott, hogy víz-szerelmes vagyok, persze a legjobb, ha egy hegy is van a közelben, lehetőleg mindkettő maximum egy napi elérhetőségre a lakhelytől. De inkább kevesebb.
Este kiváló Japán konyha, a HAPIFISH étteremben, a végtelenül kedves családdal, akiknél vendégeskedünk – Margaret gyerekkori osztálytársa volt a mama még a Fülöp-szigeteken, de már elég régóta itt él. A férje is Fülöp-szigeteki származású, de ő már itt született az Egyesült Államokban. Ma volt a legkisebb lányzó ovis bemutatkozó napja (5 éves, és úgy tud sminkelni vakon tükör nélkül a mozgó autóban, ahogy még én sem! Komolyan! És ő maga tanulta, a mama nem sminkel igazán, ezt mind ő maga tanulja. Honnan? Videókból. Majd holnap feljegyzem, és posztolom nektek is, hátha hasznos :)) komolyan. Persze szemfesték – arcfesték, csak smink-festékből – nem szempilla spirál vagy ilyesmi). Pénteken kapnak egy képeslapot, amin rajta lesz, hogy ki lesz az ovis tanára, és hétfőn kezdődik az iskola! Itt az óvoda is valahogy az iskolával van egyben, kicsit másképp a rendszer, mint nálunk. Nagyon aranyosak voltak a kölkök, és az iskola tanárai is, akik szépen felsorakoztak – csak az illetékesek – hogy a szülők és gyerkőcök megismerhessék őket.
Vacsora, egy régi jó mozi (2001, Someone Like You…), a közepe felé jöttem rá, hogy már láttam évekkel ezelőtt, de kiváló lazító volt egy hosszú utazás előtt. Reggel ha minden jól megy sikerül eljutni a már említett Ocean City-be San Diego-ban, ahol delfinek és orkák (gyilkos bálnák) és fókák is vannak, délután egy kis strand és még egy áldott megmártózás majd fájdalmas búcsú a nagy sós kékségtől. God bless America! Ennyi.
This entry was posted in úszás, Csendes óceán, San Diego, USA. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s