Nem csak két ember kell a tangóhoz… egy párhoz igen, de a egy kezdő tangóórához nem kell pár, elég beugrani – és lám! Alaplépések, zene, egy olyan szobában vagy inkább klubnak a szobájában, ami olyan hihetetlenül passzol a tánchoz és a zenéhez, olyan tökélestes ízléssel van minimálisan berendezve, hogy tényleg Buenos Aires-ben érezheti magát az ember (bár ott még nem jártam, tudom, nagyon gáz, hogy nem ugrottam át Chiléből anno, tényleg nem volt rá pénzem. Na, van ilyen.)
Világos olajzöld falakon arany tapétaminta szolidan, nem hivalkodóan… egyszóval: egy kedves barátom unszolására bepötyögtem a googelbe hogy van-e tangó Washigntonban egyáltalában – volt. Aztán tovább kerestem, hogy esetleg van-e kezdőknek látogatható óra – volt. Éppen ma. Az első munkanaphoz meg éppen dukál az első argentin tangó óra, úgyhogy talpam alá kaptam a deszkákat. Még vannak ötleteim a holnap estére is, bár egy kedves argentin sráccal megállapodtunk, hogy jövő hét kedden ugyanitt. Tangó. Komolyan, el nem hinnétek, milyen kevés itt az amerikai….
