Igaz lehetne dinnye is. De nem az. Sőt.
Reggeli. Még nem készült a helyszínről fotó, nagyon futurisztikus, nyitott légtér, de közben valami tető-féle félkör ívben fölé borul, hogy ha esik, védve legyünk tőle. A sárgák hihetetlen színkavalkádja. Hogy ennyiféle sárga létezzék a természetben! Elképesztő.
Ott van a hideg sárga, a nap sárga, az okker, a narancs, a tömött, dús narancs, az áttetsző, a napnarancs, a fakó sárga… Ananász, mangó, papaya, sárgadinnye, narancs, mandarin, stb… Ezek itt itthon vannak. Mind. Igaz, sárgadinnye nálunk néha finomabb, de a többi… A papayát nem szeretem (van valami olyan íze, ami nem klappol velem).
A mangó viszont, ilyen nincs Európában, addig túl sokat kell utazzon, István vagy négyszer, de lehet hogy ötször vett gyümölcstálat reggeli után, mangó minden mennyiségben. Nem lehet betelni vele. Finom, lédús, és mangó íze van, olyan ízgazdagsággal, amiről álmodni sem mert volna egy európai.
A csokibekészítést a szobámból azért mellékelem, még fogyasztás előtt :).
Hmmmmmmmmmm, én is minden nap bepuffantottam egy mangót anno Vietnámban. Régi szép idők…
Most én is sárga vagyok ám!!! Nagyon. Grrrrrrrr.
LikeLike
Mangó, nyamm. Én is kaptam a múltkor azt hiszem Kongóból vagy Szenegálból hozták…
LikeLike